Titoktartási kötelezettség – nem érdemes félvállról venni!

A titok, üzleti ’know-how’ általános fogalma jogszabályban megtalálható:

„gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos, nem könnyen hozzáférhető, vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás”,

de pl. egy munkáltató belső szabályzata tovább konkretizálhatja ezen üzleti tények és adatok körét. Külön munkaszerződési rendelkezés nélkül is köteles a munkavállaló a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Sőt, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

Ha mégis megszegné a kötelezett a titoktartást, bizonyítottság esetén komoly polgári jogi szankciókkal kell számolnia a jogsértés tényének megállapításán túl:

§ vissza kell téríteni a jogsértéssel elért gazdagodást, illetve

§ pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a bíróság a jogosult javára.

Utóbbi nem érinti a jogosult egyéb, különösen kártérítési igényét. A kártérítés megalapozottságát és mértékét – szintén bizonyítottság esetén – a bíróság esetről esetre vizsgálja.

Pl. a titoktartást megszegő munkavállalónak kártérítést kellett fizetnie volt munkáltatójának, ugyanis az üzleti titok jogosulatlan felfedésével egyszerre több tucat munkavállaló is benyújtotta felmondását a munkáltatónál. A kártérítésbe tartozott (az elsőfokú bíróság által ítéltek szerint)

- a „megmaradó” munkavállalóknak fizetett hűségbónusz és munkabéremelés;

- fejvadász cégnek fizetett megbízási díj;

- a felmondott munkavállalók által nem használt irodák és parkolóhelyek „feleslegesen használt” bérleti díj, illetve gépjárműveik lízingdíja;

- a tömeges felmondás okozta elmaradt nyereség.

Megállapítható a munkáltatóra nézve hátrányos következmény továbbá akkor, ha pl. a munkáltatói szabályzat ismerete ellenére nagy mennyiségben üzleti adatokat tölt le munkahelyi számítógépéről saját használatra a munkavállaló.

Hátrányos jogkövetkezményekkel számolhat az ingatlanközvetítő munkavállaló is, aki az ingatlaniroda céget megkerülve, saját gazdagodása céljából, a cég gazdasági érdekeit veszélyeztetve más nevében kínálja megvételre azokat az ingatlanokat, melyek értékesítésére a cég kapott megbízást.

Nagyon fontos, hogy a titoktartási megállapodás időben túlnyúlik a munkaviszonyon, annak megszűnésén túl sem tanúsíthat a foglalkoztatott a volt munkáltató érdekeit hátrányosan érintő magatartást. Ez nem csak a versenytilalmi klauzulák esetén irányadó.

Versenytilalmi megállapodásból vagy üzleti titokból eredő jogi kérdésével keressen bizalommal!

Jelen szakmai cikk csupán tájékoztató jellegű, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérem mindig vegye figyelembe a megjelenési dátumot, mivel a jogszabály változhat, és a cikkben szereplő információ idővel elavulhat. Naprakész jogi tanácsért konzultáljon velem az alábbi elérhetőségeken: